Yogalife – mi a jóga
Ez a sorozat azért született, hogy legyen olyan alkalom, amikor van lehetőség betekinteni a heti rendszerességű jóga órák mögé, hogy mi van a fizikai és légző gyakorlatokon túl, hogy miért törekszünk az elme elcsendesítésére vagy hogy miért zengetjük az Om mantrát.
Az első alkalommal a jóga fogalmát, célját, gyökerét és a valláshoz kapcsolódását jártuk körbe.
Mi a jóga?
Legtöbben fizikai testmozgás miatt kezdenek jógázni. Úgy mennek el egy jóga stúdióba, hogy érzik már nem a régi a testük, fáj a derekuk, nyakuk, válluk, ízületeik és hallották vagy olvasták valahol, hogy a jóga jó lesz ezekre a problémákra. Kezdetben azért fordulnak a jógához, mert számos egészségügyi előnyt hozhat és segít a stresszel való megküzdésben is. Kétségtelenül vannak fizikai előnyei, amiket viszonylag gyorsan, rövid idejű rendszeres gyakorlással meg lehet tapasztalni.
Valójában a fizikai testre ható része a jógának csak egy eszköz ahhoz, hogy a jóga útját járó elérje a végső célt. A jóga testmozgásnak is remek, de igazán annál lényegesen több, egy életmód, egy létezési mód.
A védikus kultúrában úgy tartják, hogy a test a lélek temploma. Ezért nagyon fontos a testtel is foglalkozni, ezt sem lehet elhanyagolni, viszont ha az ászanákat, testhelyzeteket belső figyelemmel, koncentrációval végezzük, akkor felkészítjük vele magunkat, hogy egy magasabb dimenzióra meg tudjunk nyílni.
Teljesen rendben van, hogy az emberek többsége nem azért kezd el jógázni, mert spirituális és fejlődni szeretne. Ettől függetlenül gyakran történik, hogy elkezdenek gyakorolni a fizikai síkon, és aztán kezdik érezni, hogy lassan átalakul, megváltozik az életük. Először csak más lesz a testtartása, a megjelenése, koncentráltabb lesz a figyelme, tudatosabbá, nyugodtabbá válik, majd más dolgok kezdik érdekelni, máshogy kezd táplálkozni, mást tart fontosnak, máshova kerül a figyelem a hétköznapokban. A jóga szépen lassan beágyazódik az életébe. Messze túlmutat a jógaszőnyegen.
Baktay Ervin mondta, hogy ha valaki csak a fizikai része miatt gyakorolja a jógát, az olyan, mintha lenne egy nagyon jó autója, amit a garázsban tart, időnkét beleül, és beindítja a motort, de nem megy vele sehová. A jógában több van annál, mint hogy puszta fizikai gyakorlás legyen, de az mégis egy jó belépési pont.
Mi a jóga jelentése?
A jóga maga EGYESÜLÉST jelent, kapcsolódást a minden létező forrásával, az egyetemes lélekkel, az Univerzummal, Istennel. Nevezhetjük sokféleképpen. Azzal tudunk kapcsolódni, egyesülni, amiben hiszünk, mindenki maga hite szerint.
A jóga egy eszköz, amit saját magadunkért tehetünk, az egészségünkért, a boldogságunkért, a békéért. Jóga arra tanít, hogy a fizikai testben élünk, de nem a fizikai testünk vagyunk valójában, hogy a tudatosságunkat egy olyan magas szintre vagyunk képesek emelni, hogy túlléphetünk jelenlegi korlátainkon.
Patandzsali úgy fogalmazta meg a Jóga-Sútrában: „Csitta vritti nirodha.” Ami azt jelenti, hogy a jóga az elme mozgásának elcsendesítése. A jóga célja az elme mozgásának leállítása, az elme nyugalmának megteremtése. Ha állandóan agyalunk, jár az elménk, akkor a tudatunk beszűkült, hiszen azon keresztül látunk mindent, de ha leállítjuk az elménket, akkor kitágul a tér, és ha kitágul a tér, akkor megérezhetjük, hogy egy nagy egésznek, mindennek a részei vagyunk. Ez az egyesülés, a kapcsolódás, maga a jóga.
Vallás és tradíció
Azért kötik a jóga tudományát a hinduizmushoz, mert ez a tudomány ebben a kultúrában fejlődött és virágzott, így természetes módon a hindu életmóddal hozták összefüggésbe, valamint a jóga alapjait a védikus szentírások képezik.
Azonban a jóga gyakorlásához nincs szükség semmilyen vallási hitre vagy rítusra. A jóga nem vallás, hanem egy eszköztár, amellyel közelebb kerülhetünk önmagunkhoz. Azért a teljességhez hozzá tartozik, hogy a jógát lehet vallásként is gyakorolni, de a jógához nem tartozik hozzá szervesen a vallás. A jógának nagyon széles spektruma van. A skála egyik végén a puszta fizikai gyakorlás van, a másik végén a vallás és valahol középen a spiritualitás.
