Szánj magadra időt, mozogj rendszeresen!
A mozgáshiányt elsősorban a túlsúllyal kapcsoljuk össze, ha nem mozgunk eleget, elhízunk. Ennél azonban lényegesebb összetettebb a hatása, a mozgás hiánya testsúlytól függetlenül senkinek sem jó. Ha az izmainkat, szerveinket, ereket, szívet nem dolgoztatjuk rendszeresen és megfelelően, akkor egy idő után elgyengülnek, teljesítőképességük romlik. A megfelelő erőnlét hiánya pedig alvászavarhoz, fáradékonysághoz vezethet, szívelégtelenséget okozhat, mozgásszervrendszeri betegségek alakulhatnak ki, miközben a mozgáshiány az immunrendszer egészére negatív hatással van.
Mozgásszegény életmód, mint kockázati tényező
A mozgásszegény életmód 26%-kal növeli a magas vércukor- és koleszterinszint, a magas vérnyomás, illetve ezek szövődményei: a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Ezek a betegségek pedig egy sor további betegség okozói lehetnek. A mozgáshiány a daganatok kockázatát is növeli – ezt a bélrák és az emlőrák esetében ki is mutatták.
2020-as WHO jelentés szerint a mozgásszegény életmód a nem fertőző betegségek okozta halálozás egyik vezető kockázati tényezője. A rendszeres mozgást végző emberekhez képest az inaktív életmóddal élőknél 20-30%-kal nagyobb a halálozási kockázat. A rendszeres testmozgás tehát az egészséges életmód egyik alappillére.
Az emberi test mozgásra lett tervezve. Mindannyian aktív életre születtünk, viszont a motorizációval, a technika fejődésével egyre kevesebbet mozgunk. Kevesebb a fizikai munka is, sokkal többen végzünk szellemi tevékenységet, így ma már a mozgásszegény életmód jellemző társadalmunkra.
Az ülőmunka hatása
Manapság nagyon gyakori az irodai ülő munka, amit a korona vírus okozta járvány által átalakult munkakörnyezet tovább erősített. A járvány átalakította a munkahely, mint fizikai munkatér fontosságát, teret nyitott a munkavégzés egyéb formáinak. A cégek számára költségcsökkentő tényező lett a home office, így várhatóan a járvány hanyatlása után is tömegek dolgoznak majd tovább otthoni munkavégzéssel.
Az ülő munka, főleg ha nem megfelelően kialakított ergonomikus környezetben végzik, jelentősen terheli a gerincet még akkor is, ha helyes testtartással végzik. Az emberek többségének nincsenek ismeretei arról, hogy mi a helyes testtartás, mert sajnos ezt az iskolai testnevelés órákon nem tanítják. Így az ülő munka közben görnyedő vállakkal, előre helyezett fejtartással akár 175%-kal jobban terhelhetjük a gerincünket, mint állás során (lásd Nachemson ábra). Az ülés még helyes tartással is jobban terheli a gerincoszlopot, mint az állás. Ha pedig a tartás sem megfelelő, akkor a gerincoszlop nagy és nem egyenlően eloszló terhelésnek van kitéve. Ezzel a porckorongokra nagyobb terhelés jut és ha ez a terhelés nem egyenletesen oszlik el, akkor előbb utóbb olyan mozgásszervi betegségek alakulnak ki, mint a porckorongsérv vagy a meszesedés. A túlterhelés az egész vázrendszerre hat, csökkenti a szövetek anyagcsere-működését, vérellátását, a csonthártya, az ízületi szalagok, a porcfelszínek épségét és degeneratív elváltozások alakulhatnak ki.
A korunkra oly jellemző ülő munkavégzés tehát könnyen vezethet mozgásszervi betegségek kialakulásához, melyet a mozgásszegény életmóddal tovább ronthatunk. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a munkavégzésből következő egyoldalú terhelést megfelelő testmozgással kompenzáljuk.
Mozgás hatása az egészségre
A rendszeres testmozgás az egészséges életmód egyik alappillére és igen sok betegség megelőzésében fontos szerepe van. Egy 2020-as WHO jelentés hangsúlyozza, hogy a rendszeres fizikai aktivitás:
• erősíti és javítja az izomrendszer állapotát és az állóképességet,
• fokozza a szív- és légzőrendszer teljesítőképességét,
• javítja a csontok egészséges állapotát,
• csökkenti a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, a cukorbetegség, a különböző típusú rák és a depresszió kockázatát (növeli a stressztűrőképességet),
• segít megtartani az egészséges testsúlyt.
Tehát a mozgás jótékony élettani hatásai széles körűek, és ami jó hír, hogy életkortól függetlenül fejtik ki pozitív hatásukat, vagyis sose késő elkezdeni. A lényeg, hogy életkorodnak és fizikai adottságaidnak megfelelő mozgásformát válassz. Ha valamilyen betegségben szenvedsz, akkor konzultálj az orvosoddal, hogy ő milyen rendszeres testmozgást javasol.
Kezdd el még ma, tegyél magadért, az egészségedért!
Mi számít rendszeres testmozgásnak
A rendszeres testmozgásra vonatkozóan a WHO 2020-as ajánlása szerint a felnőttek esetében heti 150-300 perc fizikai aktivitás hozzájárul az egészség megőrzéséhez, míg a gyermekeknél a napi szintű 60 perces intenzív mozgás ajánlott. Ebbe a mozgásba beleszámít az is, ha a természetben sétáltok, kirándultok egy kicsit, ha elmentek biciklizni a gyerekekkel, vagy este egy kiadós séta a lakhelyetek környékén. Bármilyen mozgásforma lehet, ami neked jól esik. A lényeg, hogy rendszeres legyen.
Forrás:
https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszsegedre/19157/milyen-betegsegekkel-all-osszefuggesben-a-mozgashiany
https://semmelweis.hu/hirek/2013/05/22/az-ulomunka-veszelyei/
https://www.who.int/en/news-room/fact-sheets/detail/physical-activity